A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet [ OTÉK ] 42. § értelmében:

„(14) *  A (10) bekezdés a) pontjában meghatározott újonnan létesített várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.

 (15) *  A meglévő, (10) bekezdés a) pontjában meghatározott minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni

 a) 1500 m2 nettó árusítóteret meghaladó árusítótér felett 2019. január 1-jéig,

 b) 300-1500 m2 közötti nettó árusítótér esetében

     ba) ha az 50 000 lakosnál nagyobb településen található 2019. január 1-jéig,

     bb) 20 001-50 000 lakosú településen 2020. január 1-jéig,

 bc) 20 000 lakosnál kisebb településen 2026. január 1-jéig.

(16) *  Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítésére szolgáló építmények létesítése esetén a várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.

(17) *  Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítését szolgáló, meglévő építmények esetén minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni.”

Kistarcsa területén jelenleg egy elektromos autó töltőállomás üzemel a Flór Ferenc kórház parkolójában. E rendelet alapján önkormányzatunkat több kötelezettség is terheli, illetve üzleti lehetőség is megnyílt előtte.

Fel kell hívni a városunk területén működő, parkolóhellyel rendelkező üzletházakat: Aldi, Lidl, Penny, Szekeres Piac, Spar, Takko, DM, Jysk, Pepco üzletközpont, hogy az általuk fenntartott és üzemeltetett parkolókban ez a kötelezettség terheli őket;

1. A város által fenntartott fizető parkolóhelyeken pedig az önkormányzatot terheli ez a kötelezettség, amit üzleti alapon is teljesíthet.
2. A város területén működő társasházak számára is nyitott a lehetőség a kapcsolódó parkolóhelyeken.

Az E-On lehetőséget kínál vállalkozások, társasházak és önkormányzatok számára az üzleti alapú együttműködésre a létesítés és a működtetés területén. https://www.eon.hu/hu/e-mobilitas/e-tolto-megoldasok.html

Javaslom, hogy a Polgármesteri hivatal vizsgálja meg a lehetőségét az üzleti együttműködésnek az Ifjúság téri és az Október 23. tér területén működtetett parkolókban, esetleg más parkolókban is, különös tekintettel az önkormányzati bevételszerzés lehetőségére.

Kistarcsa, 2020. október 19.

Penz András

képviselő

U.i.: a testület a javaslatot elutasította

Két fontos témáról beszélek ma, a tegnapi kistarcsai testületi ülés kapcsán.

Először is büszkén jelenthetem, hogy év eleji javaslatom beérett. Tegnap úgy döntött városunk képviselő testülete, hogy 2021-től támogatni fogja az érintett 150 gyermek Rota vírus elleni oltását, azaz a jövő évi költségvetésben elkülönít erre 6 millió forintot. Fontos első lépés ez, amit remélhetőleg továbbiak is követnek a jövőben a családok és gyermekek érdekében.

Másik témám az, hogy 30 éve – 1990. szeptember 30-án – tartották az első önkormányzati választásokat Magyarországon. Az óta ez a nap a Helyi Önkormányzatok Napja, amiről itt és most meg szeretnék emlékezni. Ezen a napon születtek meg a szabad, önrendelkező, felelős, a helyi közösség által választott képviselőtestületek és választottunk először közvetlenül polgármestereket.

Fontos nap lenne ez nekünk, annak a szimbóluma, hogy független, autonóm testületek irányítják a településeket, megyéket, olyan döntéseket hoznak, amik a városokban, falvakban, kerületekben élők érdekeit szolgálják. Jó lenne beszélni ezen a napon arról, hogy a rendszerváltás óta eltelt harminc évben sikerült felvirágoztatni a településeket, hogy valódi európai falvakban és városokban, európai színvonalon élhetnek a magyarok.

Ez azonban nem így van, bár láthatunk nálunk is a fejlődésről szóló reklámtáblákat. A valóság az, hogy nincs okunk 2020. szeptember 30.-án ünnepelni, vagy örülni. Nincs mit ünnepelni azon, hogy 2010 óta az Orbán kormány és a Parlament Fidesz többsége gyakorlatilag szétverte az önkormányzatiságot, kivette az emberek által megválasztott városi és megyei képviselők kezéből a döntéseket, elvonták az önkormányzatok vagyonát – pl. az iskolákat, kórházakat – és forrásait, a lehetőséget arra, hogy jobbá tegyék a rájuk bízott településeket. A saját források elvonására legjobb példa a gépjárműadó teljes elvonása, vagy pl. a gödi különleges gazdasági övezet létrehozásával a vagyonelemek és adóbevételek megyéhez történt irányítása. A saját források helyett osztogatott pályázati pénzek, vagy kegyúri juttatások pedig elsősorban a loyalitástól és a személyes kapcsolatoktól függenek, amit persze a helyi Fidesz képviselők óriási sikerként könyvelnek el.

Mi, európai magyarok nem gondoljuk azt, hogy a tőlünk elvett pénzből visszaosztott morzsa ünnepelnivaló siker lenne. Ezért dolgozunk azon, hogy előbb 2022-ben, majd 2024-ben az országban is és itt is új rendszerváltás történjen. Az önkormányzatok legyenek újra felelős gazdái településeiknek, kapják vissza vagyonukat, forrásaikat és jogosítványaikat, hogy végre legyen újra mit ünnepelni szeptember 30-án, az önkormányzatok napján.

Kistarcsa, 2020. szeptember 30.

Penz András

képviselő

Kistarcsa város polgármestere 2020. 03. 13-án kelt levelében tájékoztatta a képviselőtestület tagjait és a külsős bizottsági tagokat is, hogy a vészhelyzetre való tekintettel márciusban sem a bizottsági üléseket, sem pedig a testületi ülést nem tartjuk meg, azonban döntéseit a „képviselők és bizottsági tagok többségének támogatásával” szándékozik meghozni. Ez az alábbi törvényhely alapján nem lenne kötelező, ezért rendkívül pozitív hozzáállásnak gondoltam:

Ennek jegyében kaptuk meg a 21 napirendi pont előterjesztését és a kapcsolódó szavazólapot, azzal, hogy a bizottságok 2020. 03. 18-én délig, a testületi tagok pedig 23-án délig küldjék vissza állásfoglalásukat.

A kérésnek határidőre eleget tettem, némileg túl is teljesítve is azt, mert egy önálló képviselői indítványt is tettem.

Vegyük először az elsőt, íme:

Észrevételek a 2020. 03. 25-i testületi ülés napirendjeihez

Az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban – a jegyzőkönyv kedvéért – az alábbi megjegyzéseket kívánom tenni (csak azokat a pontokat emelem ki, ahol a szavazatom „nem”, vagy „tartózkodás”):

2. napirend, 55/2020 sz. előterjesztés „A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata”

Elfogadva azt a tényt, hogy kötelező a felülvizsgálat, a jelenlegi tartalom alapján az előterjesztés nem támogatható, különös tekintettel a koronavírus járvány okozta vészhelyzetre, ami különösen az idősebbek és a szociálisan rászorulók esetében okoz problémákat. Jelen körülmények között a rászorulók által fizetendő térítési díjak megemelése nem elfogadható sem a szociális étkezés, sem a házi segítségnyújtás, sem az időskorúak nappali ellátása, sem pedig a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén.

Javaslom ezért, hogy a díjtételek növelésére csak a vészhelyzet lezártával térjünk vissza. Méltánylandó ugyanakkor, hogy az emelést elsősorban a magasabb jövedelemkategóriákban tervezte volna az önkormányzat.

Szavazatom ezért: Nem

9. napirend, 72/2020 sz előterjesztés „Kistarcsa Város Önkormányzata fenntartásában lévő költségvetési szervek gazdálkodási feladatai”

Az előterjesztésből nem derülnek ki egyértelműen, hogy történt e és milyen változás a korábbi szerződéshez képest, illetve az sem, hogy ha történt, azokat mi indokolja.

Szavazatom ezért: Tartózkodás

11. napirend, 77/2020 sz. előterjesztés „A Kistarcsai Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálata”

Az előterjesztés szövege és a szervezeti ábra nincs összhangban. A szervezeti ábrán szerepel Belső ellenőr, míg a szövegben és a munkaköri leírásokban nincs. A foglalkoztatottak felsorolásában sem található. Szerintem szükség lenne rá.

Szavazatom ezért: Tartózkodás

14. napirend, 70/2020 sz előterjesztés „Kistarcsa Város Önkormányzatának 2020-2024. évre vonatkozó Gazdasági programja, fejlesztési terve”

Ez az előterjesztés jelen formájában csak egy kívánságlista, nem felel meg a gazdasági program és a fejlesztési terv kritériumainak.

Szavazatom ezért: Nem

2. pótnapirend, 81/2020 sz. előterjesztés „Penz András képviselő indítványa kistarcsai intézkedésekre a koronavírus járvánnyal kapcsolatban”

Az egyes kérdésekre adott válaszok és a határozat nem tartalmaznak minden felvetett kérdésre választ, illetve az adott válaszok elégtelenek. Rendkívül fontos lenne a képviselők jelenleginél rendszeresebb tájékoztatása a tervezett, vagy megtett intézkedésekről, egyben a megelőző konzultáció is.

Szavazatom ezért: Nem

(Indítványom megtalálható itt:     

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=3085008261530103&set=a.471083212922634&type=3&theater&ifg=1 )

Leszámítva azt, hogy a hivatali és intézményi dolgozók távmunka és karantén esetén is megkapják teljes fizetésüket, egyik javaslatomat sem fogadta el polgármesterünk.

Kistarcsa város polgármestere 2020. 03. 13-án kelt levelében tájékoztatta a képviselőtestület tagjait és a külsős bizottsági tagokat is, hogy a vészhelyzetre való tekintettel márciusban sem a bizottsági üléseket, sem pedig a testületi ülést nem tartjuk meg, azonban döntéseit a „képviselők és bizottsági tagok többségének támogatásával” szándékozik meghozni. Ez az alábbi törvényhely alapján nem lenne kötelező, ezért rendkívül pozitív hozzáállásnak gondoltam:

Ennek jegyében kaptuk meg a 21 napirendi pont előterjesztését és a kapcsolódó szavazólapot, azzal, hogy a bizottságok 2020. 03. 18-űn délig, a testületi tagok pedig 23-án délig küldjék vissza állásfoglalásukat.

A kérésnek határidőre eleget tettem, némileg túl is teljesítve is azt, mert egy önálló képviselői indítványt is tettem.

Vegyük először az elsőt, íme:

Észrevételek a 2020. 03. 25-i testületi ülés napirendjeihez

Az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban – a jegyzőkönyv kedvéért – az alábbi megjegyzéseket kívánom tenni (csak azokat a pontokat emelem ki, ahol a szavazatom „nem”, vagy „tartózkodás”):

2. napirend, 55/2020 sz. előterjesztés „A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata”

Elfogadva azt a tényt, hogy kötelező a felülvizsgálat, a jelenlegi tartalom alapján az előterjesztés nem támogatható, különös tekintettel a koronavírus járvány okozta vészhelyzetre, ami különösen az idősebbek és a szociálisan rászorulók esetében okoz problémákat. Jelen körülmények között a rászorulók által fizetendő térítési díjak megemelése nem elfogadható sem a szociális étkezés, sem a házi segítségnyújtás, sem az időskorúak nappali ellátása, sem pedig a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén.

Javaslom ezért, hogy a díjtételek növelésére csak a vészhelyzet lezártával térjünk vissza. Méltánylandó ugyanakkor, hogy az emelést elsősorban a magasabb jövedelemkategóriákban tervezte volna az önkormányzat.

Szavazatom ezért: Nem

9. napirend, 72/2020 sz előterjesztés „Kistarcsa Város Önkormányzata fenntartásában lévő költségvetési szervek gazdálkodási feladatai”

Az előterjesztésből nem derülnek ki egyértelműen, hogy történt e és milyen változás a korábbi szerződéshez képest, illetve az sem, hogy ha történt, azokat mi indokolja.

Szavazatom ezért: Tartózkodás

11. napirend, 77/2020 sz. előterjesztés „A Kistarcsai Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálata”

Az előterjesztés szövege és a szervezeti ábra nincs összhangban. A szervezeti ábrán szerepel Belső ellenőr, míg a szövegben és a munkaköri leírásokban nincs. A foglalkoztatottak felsorolásában sem található. Szerintem szükség lenne rá.

Szavazatom ezért: Tartózkodás

14. napirend, 70/2020 sz előterjesztés „Kistarcsa Város Önkormányzatának 2020-2024. évre vonatkozó Gazdasági programja, fejlesztési terve”

Ez az előterjesztés jelen formájában csak egy kívánságlista, nem felel meg a gazdasági program és a fejlesztési terv kritériumainak.

Szavazatom ezért: Nem

2. pótnapirend, 81/2020 sz. előterjesztés „Penz András képviselő indítványa kistarcsai intézkedésekre a koronavírus járvánnyal kapcsolatban”

Az egyes kérdésekre adott válaszok és a határozat nem tartalmaznak minden felvetett kérdésre választ, illetve az adott válaszok elégtelenek. Rendkívül fontos lenne a képviselők jelenleginél rendszeresebb tájékoztatása a tervezett, vagy megtett intézkedésekről, egyben a megelőző konzultáció is.

Szavazatom ezért: Nem

(Indítványom megtalálható itt:     

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=3085008261530103&set=a.471083212922634&type=3&theater&ifg=1 )

Leszámítva azt, hogy a hivatali és intézményi dolgozók távmunka és karantén esetén is megkapják teljes fizetésüket, egyik javaslatomat sem fogadta el polgármesterünk.

Idézet a polgármester úr testületi ülési meghívójából:

„A vészhelyzetre való tekintettel júniusban sem tartjuk meg a bizottsági és testületi üléseket. A döntéseimet továbbra is a képviselők és bizottsági tagok többségének támogatásával szándékozom meghozni. Ennek érdekében kérem a mellékelt napirendeket 2020. június 18. (csütörtök) 12.00 óráig visszaküldeni…”

A napirenden 18 téma és határozati javaslat szerepelt.

Ezek közül kiemelem a város és lakossága szempontjából – megítélésem szerint – legfontosabbakat, azokhoz fűzök megjegyzéseket és kérdéseket. A szavazólapon leadott szavazataimat mellékelem.

4. napirendi pont: Kistarcsa Város Önkormányzata 2019. évi zárszámadása

Az előterjesztés 3. oldalán a táblázat 2019. 12. 31-i létszám-előirányzat összesen adata helyesen 134 fő.

Az előterjesztés 8. oldalán a 4. Kiadási előirányzat teljesülése első mondatában – összhangban a 9. oldali táblázattal – „A pénzforgalmi kiadások 2019. végéig, önkormányzati szinten, a módosított 3 096 604,- eFt éves kiadási keretösszeg 69 %-ban (és nem 91 %-ban sic!) 2 149 404,- eFt összegben teljesültek.

5. napirendi pont: 2020. évi költségvetési rendelet módosítása

A járványügyi vészhelyzet során hozott, a 2020. évi Magyar Közlöny 82. számában megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. sz. rendelet értelmében az adóalanyok a

• társasági adóadómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét,
• társasági adóéves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét,
• kisvállalati adóadómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét,
• energiaellátók jövedelemadójaadómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá,
• energiaellátók jövedelemadójaéves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét,
• helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint
• helyi iparűzési adókövetkező adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét
• innovációs járulékmegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá
• innovációs járulékéves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét

2020. május 31. helyett 2020. SZEPTEMBER 30-IG TELJESÍTHETIK!!!

Továbbá, ebből adódóan az e határidőig teljesített bevallás iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettsége a korábban bevallott összegre módosul.

Ezzel együtt a 2021. évi állami költségvetés törvényjavaslata szerint „„a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával a nehéz helyzetbe jutott önkormányzatok a saját bevételek, így különösen a helyi iparűzési adóbevétel esetleges csökkenése és az iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettségének megszüntetése miatti kiesést – átmeneti jelleggel – éven túli hitellel pótolhatják. A hitel összegét fokozatosan, legfeljebb 3 év alatt kell az önkormányzatoknak megszüntetniük. Legfeljebb 200 milliárd forint hitel felvétele válik a módosítással lehetővé.” Azaz a gazdálkodó szervezetek kevesebb iparűzési adót fognak fizetni. Tegyük ehhez hozzá, hogy ez esetben még nem számoltunk az árbevétel csökkenése miatti iparűzési adócsökkenéssel.

Az mindenesetre nagy biztonsággal állítható, hogy ez a csökkenés nagyobb lesz, mint a most erre a sorra átcsoportosítani szándékozott 27 486 eFt.

Mindebből az következik – ahogy azt a II. félévi munkaterv helyesen tartalmazza is – hogy a költségvetést a továbbiakban ismételten, valószínűleg nem kizárólag augusztusban, módosítani kell.

A költségvetés főösszege a tervezett 2 938 055,- eFt-ról - 36,4 %-kal – 2 475 385,- eFt-ra módosul, döntően a meg nem valósult beruházás miatti 434 406,- eFt-os visszafizetési kötelezettsége miatt. A működési bevételek csökkenése jelen módosításban egyelőre csak a gépjármű adó városunknál eddig maradó 40 %-os részének 48 000,- eFt elvonásából adódik, ami a város közhatalmi bevételeinek 8,6%-a.

Ezzel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy rendelkezik e a hivatal előkészítő adatokkal és felmérésekkel a várható bevételkiesés mértékét illetően, illetve ezzel összefüggésben a működési kiadásokra és az önként vállalt feladatok megvalósítására vonatkozó módosítási elképzelésekkel?

6. napirendi pont Az Önkormányzat közművelődési feladatairól szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata

A Civil ház bontása miatti módosítás felvet azért néhány kérdést:

1. Mikor kezdődik és fejeződik be a Zarándokképző központ multifunkcionális épületének építése?
2. Ki lesz a tulajdonos és ki lesz az üzemeltető?
3. Milyen feltételekkel használhatják majd a kistarcsai egyesületek, civil szervezetek és magánszemélyek?

11. napirendi pont: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos önkormányzati rendelet módosítása

A rendelet kapcsán – bár nem annak tartalmával szoros összefüggésben – lévén Kistarcsa tagja a hulladék begyűjtását vágző társuláűsnak, mi több polgármesterünk egyben annak elnöke is  két kérdés merül fel:

1. Mikor áll helyre a zöld hulladék begyűjtésének normál rendje?
2. Az NHKV köztudottan komoly tartozásokat halmozott fel a tevékenységet ténylegesen végző társaságok felé. Mekkora ennek összege a Társulás esetében és mit tervez a társulás a behajtás érdekében, elkerülendő a társulás tagjainak pótbefizetési kötelezettségét?

14. napirendi pont: Döntés az Önkormányzat feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására benyújtandó pályázatról

A  pályázati kiírás – ahogy azt az előterjesztő idézi is – számos cél megvalósítását ösztönzi:

oktatás (bölcsőde, óvóda), egészségügy, mindennapos testnevelés, közlekedési infrastruktúra, stb.

Mik voltak a kiírásba illő fejlesztési célok, és ezek közül hogyan és miért pont az úthálózat – egyébként nagyon indokolt – fejlesztésére esett a választás?

16. napirendi pont: Képviselő-testület 2020. második félévi munkaterve

A képviselő testület 7/2020. (01.29.) sz határozatában előírta, hogy

„Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete … a 6 éven aluli gyermekek nem kötelező védőoltásának támogatására vonatkozó(an) a Hivatal a Humánpolitikai Bizottsággal és a beterjesztővel együttműködve, a szeptemberi rendes testületi ülésig, dolgozza ki a lehetőségeket és terjessze a képviselő-testület elé.”

Ez a napirend nem szerepel a munkatervben, ezért kérem annak pótlólagos felvételét.

2020. június 17.

Tisztelettel

Penz András

képviselő

Az önkormányzati választásokat megelőzően több vállalást is tettem.

1. Legyünk iskolabezáró helyett iskolaalapító önkormányzat! Szerezzük vissza az iskola feletti szakmai kontrollt a KLIK-től, alapítsunk új általános iskolát - mert a mostaniba már nem férnek gyermekeink - és középiskolát is!

2010-ben, mikor többségében a jelenlegi  összetételű képviselő testület, polgármester és alpolgármester megkezdte működését, Kistarcsának, mint fenntartónak volt egy középiskolája a Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, valamint 2 általános iskolája. Ma nem fenntartója egyetlen iskolának sem. Az akkori testület egyik első intézkedésként a Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolát és Gimnáziumot „visszaadták” Pest megyének, abban a biztos tudatban, hogy ezzel az meg is fog szűnni, a két általános iskolát pedig összevonták a középiskola épületébe, mondván, hogy a Forfa iskola életveszélyes. A Forfával sokáig nem történt semmi, a megtelepülni akaró középiskolát eltanácsolták, majd most az életveszélyes épületet jó pénzért eladva, abból a fejlesztő lakásokat épít.

A középiskolába zsúfolt gyerekek már alig férnek, de bővítés nem történt, bár a sportpálya beépítése révén épült egy „sportcsarnok”.

Egy önkormányzat, amelyik gondol a jövőre, pontosan tudja mikor és hány gyerek fog érkezni az iskolába, és ennek megfelelően fejleszt. Tudjuk, hogy az iskola fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézmény-fenntartási Központ Dunakeszi Tankerületi Központja, az iskola épülete Kistarcsa Város Önkormányzata tulajdonában van. Milyen tulajdonos az, aki nem készül fel a bővülő igényekre?

Hogy az oktatási kép teljes legyen, említsük meg, hogy Kistarcsának van egy óvodája egy tagóvodával, összesen 607 férőhellyel, és nincsen saját bölcsődéje, pedig 5 éve lehetne, ha az elnyert pályázati pénzt nem adta volna vissza. Így most magánbölcsődékben elhelyezett gyermekek után ad támogatást. Igaz épülget a Tipegő bölcsőde, talán 2020-ban, két év csúszással, készen lesz a 48 férőhelyes intézmény.

Tehát a cél: az iskola fenntartói jogának visszaszerzése, az iskola bővítése és egy középiskola Kistarcsára vonzása, vagy alapítása, hogy a diákok, ha akarnak Kistarcsán is tanulhassanak, ne kelljen ingázniuk!

Ennek megfelelően képviselői munkám megkezdésekor felmérést készítettem a lakosok között az iskolahelyzettel kapcsolatban. Lényegében erre válaszul polgármesterünk elejtett egy megjegyzést, miszerint "A kormány úgy döntött, hogy Kistarcsán új, 16 tantermes általános iskolát kíván építeni, amit majd a Katiolikus egyház kap meg üzemeltetésre."

Utánajártam a megyénél is. A kormány valóban döntött arról, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány.

• A Kormány 1692/2019. (XII. 10.) Korm. határozata rendelkezik a Budapesti Agglomerációhoz tartozó Pest megyei településeken működő köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztéseinek előkészítéséről, amiben rögzíti, hogy Kistarcsán egy 16 tantermes iskolát kíván létesíteni. A kormány egyetért azzal, hogy az osztott tulajdoni formák elkerülése érdekében az új iskola építése, létesítése típusú beruházások előfeltétele, hogy a beruházások helyszínéül szolgáló ingatlanok ingyenesen az állam tulajdonába kerüljenek; továbbá egyetért azzal, hogy a fejlesztések során létrejövő vagyon kezelői és üzemeltetői az adott fejlesztéssel érintett…. tankerületi központok legyenek.
• Ebből az következik, hogy az önkormányzat azon terve, hogy az iskolát átadja működtetésre a Váci Katolikus Egyházkerületnek egyelőre nem élvez kormányzati támogatást.

Az tehát igaz, hogy a felelőtlenül bezárt általános iskola helyett szükség van egy újra, ahogy azt a felmérés is igazolta. Az is igaz, hogy van elképzelés a helyről, a kórház mögött a Fenyves területen. Hogy megvalósulni mikor tud, az mahd elválik.

Ami pedig az üzemneltetést illeti: ez az újonnan épülő iskola legyen szekuláris, azaz állami. Ha a katolikus egyház akar magának is egyet, az üdvözlendő, még helyet is tudunk javasolni, de a beruházást végezze saját erőből, ersetleg ökumenikus alapon.

Tisztelt Polgármester Úr

Arra kérem Önt, hogy a koronavírus elleni védekezés kapcsán a Képviselőtestület tagjait egy informális megbeszélés keretén belül az alábbiakról tájékoztatni szíveskedjen:

1. Biztosítottak-e a védekezés feltételei az iskolákban, óvodákban, orvosi rendelőkben és egyéb közintézményekben (kézfertőtlenítő, tájékoztatási plakátok, szájmaszkok stb.)?
2. Ön, mint a Helyi Katasztrófavédelmi Törzs vezetője, milyen tájékoztatást kapott az állami szervektől a vírus elleni védekezéssel kapcsolatban?
3. Biztosított-e az állam forrást az önkormányzatnak a közösségi terek és a közösségi közlekedés (buszok) eszközeinek fertőtlenítésére?
4. Milyen felkészítést kaptak a leginkább veszélyeztetett korosztály tagjai, az idősek, illetve milyen protokoll szerint járnak el a nyugdíjasklubok és az idősgondozással foglalkozó intézmények (ESE) esetében (beteglátogatás, rendezvények stb.)?
5. A Város Önkormányzata milyen protokollt dolgoz ki a nagyobb létszámot vonzó rendezvények megtartására?

Javaslom, hogy a helyi katasztrófavédelmi tervet a Helyi Katasztrófavédelmi Törzs az országos Operatív Törzs ajánlásainak megfelelően frissítse.

Tisztelettel felajánlom Önnek, szíves felhasználásra a közösségi terekben felhasználható „Egészségügyi Házirend” plakátterveket, kétféle felbontásban.

2020. 03. 11.

Tisztelettel

Penz András

képviselő

Juhász István                                                                                                                      

Polgármester

Kistarcsa város,

1. Gotthard Gábor

Kistarcsa város

Önkormányzatának jegyzője

Tisztelt polgármester Úr,

Tisztelt Jegyző úr

Több mint egy hónapja tart a COVID-19 vírus okozta humánjárvány Magyarországon, illetve 2020. március 11-én került kihirdetésre a járvány okozta vészhelyzet (40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről).

 A járvánnyal kapcsolatos védekezést és kommunikációt a még januárban létrehozott Operatív Törzs irányítja, végzi. (1012/2020. (I. 31.) Korm. határozat a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról)

 A települések és megyék vészhelyzeti irányításáról, vezetéséről, az önkormányzat működéséről rendelkező törvény szerint:

Fentiek alapján szeretnénk Önt, mint az önkormányzat képviselő testületének feladatát és hatásköreit gyakorló személyt, úgyis, mint a Kistarcsa város Védelmi Bizottságának elnökét felkérni arra, hogy adjon tájékoztatást a képviselőtestület tagjainak városunk járványügyi helyzetéről, a védekezés állásáról, különös tekintettel a vírusfertőzések, megbetegedések, halálesetek, gyógyulások számának alakulásáról, ide értve a hatóságilag elrendelt házi karanténok számát is. Ezekhez az adatokhoz ugyanis jelenleg nem jutunk hozzá, így a segítségnyújtás szervezésében is az általunk elvárt mértéknél – mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt – kevésbé tudunk részt venni. Megítélésünk szerint hasonló igénnyel lép fel valamennyi képviselőtársunk is.

 A valós kép megítéléséhez ugyanakkor nem csupán a fertőzöttek, megbetegedések, halálozások, gyógyulások számának alakulását és trendjét kell ismernünk, hanem tisztában kell lennünk a város egészségügyi ellátó intézményrendszerének állapotával is.

 Ezen felvetésünk alapján kérjük Önt, hogy a csatolt táblázatok kitöltésével az elmúlt időszakról, a pillanatnyi helyzetről, illetve a továbbiakban rendszeres időközönként – pl.: hetenként – a képviselőtestület tagjait tájékoztatni szíveskedjék. Szeretnénk egyben felajánlani magunk és képviselőtársaink személyes közreműködését a szükséges intézkedések meghozatalát megelőző konzultációkban, a települések vezetőivel való kapcsolattartásban, illetve bármely más segítségnyújtásban.

 Budapest, 2020. április 15.

…………………………………..

Tisztelettel

Penz András

képviselő              

Idézet a polgármester úr testületi ülési meghívójából:

„A vészhelyzetre való tekintettel júniusban sem tartjuk meg a bizottsági és testületi üléseket. A döntéseimet továbbra is a képviselők és bizottsági tagok többségének támogatásával szándékozom meghozni. Ennek érdekében kérem a mellékelt napirendeket 2020. június 18. (csütörtök) 12.00 óráig visszaküldeni…”

A napirenden 18 téma és határozati javaslat szerepelt.

Ezek közül kiemelem a város és lakossága szempontjából – megítélésem szerint – legfontosabbakat, azokhoz fűzök megjegyzéseket és kérdéseket. A szavazólapon leadott szavazataimat mellékelem.

4. napirendi pont: Kistarcsa Város Önkormányzata 2019. évi zárszámadása

Az előterjesztés 3. oldalán a táblázat 2019. 12. 31-i létszám-előirányzat összesen adata helyesen 134 fő.

Az előterjesztés 8. oldalán a 4. Kiadási előirányzat teljesülése első mondatában – összhangban a 9. oldali táblázattal – „A pénzforgalmi kiadások 2019. végéig, önkormányzati szinten, a módosított 3 096 604,- eFt éves kiadási keretösszeg 69 %-ban (és nem 91 %-ban sic!) 2 149 404,- eFt összegben teljesültek.

5. napirendi pont: 2020. évi költségvetési rendelet módosítása

A járványügyi vészhelyzet során hozott, a 2020. évi Magyar Közlöny 82. számában megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. sz. rendelet értelmében az adóalanyok a

• társasági adóadómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét,
• társasági adóéves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét,
• kisvállalati adóadómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét,
• energiaellátók jövedelemadójaadómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá,
• energiaellátók jövedelemadójaéves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét,
• helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint
• helyi iparűzési adókövetkező adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét
• innovációs járulékmegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá
• innovációs járulékéves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét

2020. május 31. helyett 2020. SZEPTEMBER 30-IG TELJESÍTHETIK!!!

Továbbá, ebből adódóan az e határidőig teljesített bevallás iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettsége a korábban bevallott összegre módosul.

Ezzel együtt a 2021. évi állami költségvetés törvényjavaslata szerint „„a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával a nehéz helyzetbe jutott önkormányzatok a saját bevételek, így különösen a helyi iparűzési adóbevétel esetleges csökkenése és az iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettségének megszüntetése miatti kiesést – átmeneti jelleggel – éven túli hitellel pótolhatják. A hitel összegét fokozatosan, legfeljebb 3 év alatt kell az önkormányzatoknak megszüntetniük. Legfeljebb 200 milliárd forint hitel felvétele válik a módosítással lehetővé.” Azaz a gazdálkodó szervezetek kevesebb iparűzési adót fognak fizetni. Tegyük ehhez hozzá, hogy ez esetben még nem számoltunk az árbevétel csökkenése miatti iparűzési adócsökkenéssel.

Az mindenesetre nagy biztonsággal állítható, hogy ez a csökkenés nagyobb lesz, mint a most erre a sorra átcsoportosítani szándékozott 27 486 eFt.

Mindebből az következik – ahogy azt a II. félévi munkaterv helyesen tartalmazza is – hogy a költségvetést a továbbiakban ismételten, valószínűleg nem kizárólag augusztusban, módosítani kell.

A költségvetés főösszege a tervezett 2 938 055,- eFt-ról - 36,4 %-kal – 2 475 385,- eFt-ra módosul, döntően a meg nem valósult beruházás miatti 434 406,- eFt-os visszafizetési kötelezettsége miatt. A működési bevételek csökkenése jelen módosításban egyelőre csak a gépjármű adó városunknál eddig maradó 40 %-os részének 48 000,- eFt elvonásából adódik, ami a város közhatalmi bevételeinek 8,6%-a.

Ezzel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy rendelkezik e a hivatal előkészítő adatokkal és felmérésekkel a várható bevételkiesés mértékét illetően, illetve ezzel összefüggésben a működési kiadásokra és az önként vállalt feladatok megvalósítására vonatkozó módosítási elképzelésekkel?

6. napirendi pont Az Önkormányzat közművelődési feladatairól szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata

A Civil ház bontása miatti módosítás felvet azért néhány kérdést:

11. Mikor kezdődik és fejeződik be a Zarándokképző központ multifunkcionális épületének építése?
12. Ki lesz a tulajdonos és ki lesz az üzemeltető?
13. Milyen feltételekkel használhatják majd a kistarcsai egyesületek, civil szervezetek és magánszemélyek?
14. napirendi pont: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos önkormányzati rendelet módosítása

A rendelet kapcsán – bár nem annak tartalmával szoros összefüggésben – lévén Kistarcsa tagja a hulladék begyűjtását vágző társuláűsnak, mi több polgármesterünk egyben annak elnöke is  két kérdés merül fel:

1. Mikor áll helyre a zöld hulladék begyűjtésének normál rendje?
2. Az NHKV köztudottan komoly tartozásokat halmozott fel a tevékenységet ténylegesen végző társaságok felé. Mekkora ennek összege a Társulás esetében és mit tervez a társulás a behajtás érdekében, elkerülendő a társulás tagjainak pótbefizetési kötelezettségét?

 napirendi pont: Döntés az Önkormányzat feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására benyújtandó pályázatról

A  pályázati kiírás – ahogy azt az előterjesztő idézi is – számos cél megvalósítását ösztönzi:

oktatás (bölcsőde, óvóda), egészségügy, mindennapos testnevelés, közlekedési infrastruktúra, stb.

 Mik voltak a kiírásba illő fejlesztési célok, és ezek közül hogyan és miért pont az úthálózat – egyébként nagyon indokolt – fejlesztésére esett a választás?

16. napirendi pont: Képviselő-testület 2020. második félévi munkaterve

 A képviselő testület 7/2020. (01.29.) sz határozatában előírta, hogy

„Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete … a 6 éven aluli gyermekek nem kötelező védőoltásának támogatására vonatkozó(an) a Hivatal a Humánpolitikai Bizottsággal és a beterjesztővel együttműködve, a szeptemberi rendes testületi ülésig, dolgozza ki a lehetőségeket és terjessze a képviselő-testület elé.”

Ez a napirend nem szerepel a munkatervben, ezért kérem annak pótlólagos felvételét.

2020. június 17.

Tisztelettel

Penz András

képviselő

2020. 06. 05-én közzétett jegyzetemhez – itt: https://www.facebook.com/notes/demokratikus-koal%C3%ADci%C3%B3-kistarcsa/a-dk-k%C3%B6veteli-hogy-a-korm%C3%A1ny-fizesse-vissza-a-kistarcs%C3%A1t%C3%B3l-elvett-p%C3%A9nzt-%C3%A9s-p%C3%B3tol/3911659322209473/ - észrevételeket fűzött ifj Juhász István polgármester – itt: https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Falpolgarmester%2Fposts%2F2891639787558607&width=500" width="500" height="299" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowTransparency="true" allow="encrypted-media"></iframe>

Tekintsünk el attól, hogy jegyzetének olvasói nem kapnak tényleges tájékoztatást jegyzetem tartalmáról, csak annak egy mondatáról, és attól is, hogy nem a megjelenés számtalan közös felületén: Agóra, Kistarcsai közéleti fórum, stb. reagál, hanem saját oldalán, foglalkozzunk csupán a tartalommal.

Jegyzetem lényeges állítása az volt, hogy „Városunk éves költségvetése nagyságrendileg 3 milliárd forint. Ennek 21 %-a, összesen 633 millió Ft az adóbevétel. Ezek közül az éves szinten a városnál maradó 40 milliós gépjármű adót elvonta a kormány és az 535 és fél milliós iparűzési adóbevétel jelentősen csökkeni fog, vagy a halasztási intézkedések miatt csak jövőre folyhat be. Feltéve, hogy minden kistarcsai vállalkozás működőképes marad a jelentős leállás miatti bevételkiesés miatt. Ugyancsak bizonytalanok a tervezett szolgáltatási bevételek. Összességében talán nem túlzás azt állítani, hogy a költségvetésből hiányzó összeg akár 100 millió Ft, vagy több is lehet.”

Azt rögzítettem, hogy miután a magyar kormány 8 ezer milliárd Euró (magyar pénzben 2 700 milliárd Ft) vissza nem térítendő támogatást kap az Európai Uniótól, szükségtelen az önkormányzatoktól történő elvonás, sőt.

Arra hívtam fel a figyelmet – szólítottam fel országgyűlési képviselőnket és polgármesterünket – érjék el a kormánynál, hogy :

Ø adja vissza a Kistarcsától elvett pénzeket,

Ø pótolja a város nem önhibájából, hanem a járványügyi intézkedések miatt elmaradt bevételeit,

Ø térítse meg a kényszerű többletkiadásokat!

Polgármesterünk rossz néven veszi, hogy városunk érdekében ezt kértem tőle is. Lelke rajta.

Akkor lássuk tartalmi megjegyzéseit is.

Felsorol számos NEM IDÉN elnyert pályázatot, amelyek megvalósítása idén fog befejeződni. Tekintsünk el attól, hogy a pályázat nem támogatás, meg attól is, hogy ezen összegek nagyobb része Európai Uniós forrás, rögzítsük csupán azt, hogy nagyon örülünk annak a ténynek, ami szerint a már megnyert pályázati pénzeket nem kell visszafizetni. „Szerencsénkre” nincs olyan 5 milliárd Ft feletti beruházás Kistarcsán, ami miatt nálunk is tudna különleges gazdasági övezetet hirdetni a kormány, elvonva ezzel bevételeket és vagyonelemeket.

Az elvonás és a hiányzó iparűzési adóbevétel, valamint a többletkiadások – pl.: maszkvásárlás, fertőtlenítő eszközök vásárlása, kieső bevételek pótlása, - korábban elnyert pályázatok ide, vagy oda, hiányoznak a város költségvetéséből. Előbb-utóbb meglátjuk, hogy mikor és mennyiben kell majd módosítani az idei költségvetést  az eddigi átcsoportosításokon felül. Tegyük hozzá, bízunk abban is, hogy a fejlesztések némelyikének többletköltségei – lásd bölcsőde – nem fogják túlzottan terhelni a költségvetést.

Hogy a Gyurcsány kormány idején miért nem pályázott eleget Kistarcsa akkori önkormányzata, azt polgármesterünk jobban tudja, mint én, hiszen már – ahogy szeret erre hivatkozni – már akkor is alpolgármester volt. Pályázatok pedig akkor is voltak…

Arról, hogy Kistarcsa elvonások és kieső bevételek, meg többletkiadások miatti költségvetési problémái – bár eltérő mértékben – de megegyeznek az ország többi településeinek problémáival, talán nem én tehetek.

A klímaváltozás globális probléma, ami jelent6sen befolyásolja életünket. Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai Magyarországot Európában az átlagosnál jobban fenyegetik, minden telhetőt meg kell tenni Kistarcsa onkorm6nyzatának, a város lakossága alkalmazkodási képességének javításáért. A helyi választási programunk része volt a klíma-vészhelyzet kihirdetése, klímastratégia és helyi cselekvési terv megalkotása. Nincs vesztegetni való időnk a klímaváltozás jelentősen befolyásolja életünket, ezért azonnali politikai intézkedések kellenek a klímaváltozás fékezésére, a katasztrofális, visszafordíthatatlan, felmelegedés elkerüléséhez. A kedvezőtlen hatások tekintetében a megelőzés és az alkalmazkodás lehetséges formái jelentős mértékben elősegíthetik az élet- és vagyonbiztonságot, a környezetszennyezés csökkentését, és a városunkban élő emberek élhetőségének elősegítését.

 Hasonlóan az Európai Unióhoz, Magyarország számos városához a klíma-vészhelyzet kihirdetésén túl szükséges egy a kor követelményeivel összhangban lévő,  az európai Polgármesterek Szövetsége követelményeinek megfelelő, helyi Fenntartható Energia Akcióterv (SEAP) elkészítése.

 Az akcióterv objektív, statisztikai és tényadatokon alapuló áttekintést nyújt az önkormányzat számára a különböző szektorok (önkormányzati létesítmények, lakosság, közlekedés stb.) energiafogyasztásáról és szén-dioxid-kibocsátásáról. Ezáltal már rövid távon is jó alapul szolgál beruházások tervezéséhez.

• Az Európai Uniós támogatási konstrukciók pályázati kiírásai esetében sok esetben  előnyt jelent, ha az önkormányzat rendelkezik energiastratégiával. A Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv (SECAP) alapul szolgálhat például az ELENA (European Local Energy Assistance) támogatás igénybevételéhez.
• Az energiahatékonysági intézkedések révén csökken az épületek energiafelhasználása. A település adottságainak leginkább megfelelő megújuló energiaforrás hasznosításával mind az önkormányzat, mind a lakosság számára csökkenthető a rezsiköltség.
• Amennyiben a település a helyben rendelkezésre álló, megújuló energiaforrásokból fedezi az energiafelhasználását, úgy függetlenebbé válhat az energiaszolgáltatóktól is.
• Minél nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások a település energiamixében, annál kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe. A zöldfelületek növelése és a kerékpárutak bővítése kellemesebb életkörülményeket eredményez.

 E cél elérése érdekében Kistarcsa város képviselőtestülete alkossa meg a melléklet szerinti rendeletet.

 Kistarcsa, 2019. december 9.

Penz András

képviselő

1. melléklet

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

…………/2019 SZ. RENDELETE

AZ ÉGHAJLATI VÉSZHELYZETRŐL és A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁSBAN LEFEKTETETT CÉLOK

ELÉRÉSÉHEZ TÖRTÉNŐ HOZZÁJÁRULÁSRÓL

 Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek 21. konferenciáján Párizsban, 2015. december 12-én megállapodást fogadtak el, amelynek értelmében a globális fölmelegedés mértékét mindenképpen 2°C alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy a fölmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5°C-ot. Ennek érdekében a részes felek konkrét lépések megtételét is vállalták a megállapodásban.

 Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által Genfben minap bemutatott éves jelentésből az derül ki, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a globális átlaghőmérséklet ebben az évszázadban akár 3,4-3,9°C-kal is emelkedhet, ami széleskörű és pusztító hatásokkal jár, de még a Párizsi Megállapodásban foglaltak maradéktalan betartása esetén is 3,2°C-os emelkedés várható.

 Fentiekre tekintettel Kistarcsa város önkormányzatának képviselőtestülete az alábbi rendeletet alkotja:

1. Megállapítja, hogy környezeti és éghajlati vészhelyzet áll fenn, és kinyilvánítja, hogy a maga hatáskörén belül minden lehetséges lépést meg kíván tenni a veszély elhárítására.
2. Megbízza a polgármestert, hogy készítesse el - összhangban Pest megye hasonló tervével - az európai Polgármesterek  Szövetsége követelményeinek megfelelő, a település Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervét (SECAP), ami
   1. felméri a település jelenlegi energetikai helyzetét, az energiafogyasztás szerkezetét;
   2. számba veszi a településen jelentkező legjellemzőbb, klímaváltozáshoz köthető természeti jelenségeket;
   3. megoldási javaslatokat nyújt az energiafelhasználás mérsékléséhez és a káros klímahatások elleni védekezéshez;
   4. számszerűsíti a várható eredményeket.

Felelős: polgármester

Határidő: 2020. március 31.

3. Megbízza a polgármestert, hogy terjesszen elő rendelettervezetet a klímasemlegesség elérése, a környezeti szempontból káros hatások megszüntetése érdekében teendő konkrét lépésekről, különös tekintettel
   1. az önkormányzat tulajdonában álló épületek, valamint a település lakóépületei fűtésének korszerűsítésére;
   2. az önkormányzat tulajdonában álló épületek, valamint a lakóépületek hőszigetelésére;
   3. az önkormányzat, annak cégei, valamint a településen működő gazdasági társaságok tulajdonában álló gépjárművek nulla kibocsátású járművekkel való felváltására.

Felelős: polgármester

Határidő:2020. március 31.

4. Megbízza a polgármestert, hogy terjesszen elő rendelettervezetet az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekhez társuló szociális intézkedésekre az igazságos és méltányos átmenet biztosítása érdekében.

Felelős: polgármester

Határidő: 2020. március 31.

5. Megbízza a polgármestert, hogy az önkormányzat nevében nyújtson be pályázatot a 2. és a 3. pontban említett intézkedések finanszírozásának az Európai Unió forrásai terhére történő támogatására.

Felelős: polgármester

Határidő:folyamatos

6. Megbízza a polgármestert, hogy évente nyújtson be jelentést a fenti rendelkezések végrehajtásáról, a település Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervében (SECAP) foglaltak megvalósulásáról, és tegyen javaslatot az éghajlati vészhelyzet elhárításához való hozzájárulás érdekében alkotott rendeleteknek a cél elérése érdekében szükséges módosítására.

Felelős: polgármester

Határidő:minden év november 1.  

1. sz. Melléklet

A gyalogos átkelők létesítésére vonatkozó törvényi előírások

1. Melléklet a 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelethez

A Közúti Útburkolati Jelek Szabályzata (ÚBJSZ)

Az útburkolati jelek kivitelezésének egyes előírásai

17. Útburkolati jelek létesítése
    • Az útburkolati jeleket olyan szilárd burkolatú utakon kell létesíteni, amelyek úttestje legalább 6 méter széles és aszfalt-, beton- vagy kőburkolatának felülete útburkolati jelek időtálló elhelyezésére alkalmas. Mindig jelölni kell az úttest osztóvonalát, ha a kétirányú villamosforgalom céljára szolgáló villamospálya az úttest egyik oldalán van, és a villamospálya az úttest többi részétől - zárt pályává alakítással vagy kiemelt szegéllyel - nem különíthető el. Mellőzhető az útburkolati jelek létesítése
18. lakott területen levő, főútvonalnak ki nem jelölt úton,
19. párhuzamos közlekedésre ki nem jelölt egyirányú forgalmú úton.

Ezeken az utakon sem mellőzhető azonban az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblához előírt kötelező megállás helyét jelző vonal (KRESZ 154. ábra), a forgalomirányító fényjelző készüléknél szükséges megállás helyét jelző vonal (KRESZ 153. ábra) és a vasúti átjárónál előírt záróvonal alkalmazása, kivéve, ha a forgalmi sáv szélessége ezáltal 2,75 m alá csökkenne.

• A különleges forgalmi sávok, valamint a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelöléséhez előírt útburkolati jelek létesítése mindig kötelező.

2.     20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

3. (2) A területi közlekedési hatóság engedélye szükséges
4. a gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és megszüntetéséhez.

3. Melléklet a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelethez

Forgalomszabályozási műszaki szabályzat

23. Gyalogosforgalom
    • Gyalogos-átkelőhelyet az úton csak olyan helyen szabad kijelölni, ahol a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet és az azon áthaladó gyalogosokat az úton közlekedő járművezetők - napszaktól függetlenül - legalább 50 méter távolságból felismerhetik.
    • Gyalogos-átkelőhely kijelölésével együttesen figyelembe kell venni

• a gyalogos- és gépjárműforgalom nagyságát,
• a gyalogosforgalom biztonságát,
• a gyalogosok áramlási irányát,
• az út és környezetének kialakítását.
  • A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az

1. az úttesten lehetőleg a legrövidebb áthaladást biztosítsa,

1. az egész  úttesten  -  illetőleg  ahol  több  úttest  van,  ott  az  összes  úttesten  -

összefüggően átvezessen.

• A kijelölt gyalogos-átkelőhely elhelyezésénél nem alkalmazható olyan megoldás, amely valamelyik járda szabályos megközelítését lehetetlenné tenné.
• Gyalogos-átkelőhelyet nem szabad kijelölni

1. autópályán és autóúton,
2. hídon, aluljáróban, alagútban,
3. beláthatatlan útkanyarulatban és bukkanóban, amennyiben az a 23.1 pontban foglaltakat nem biztosítja,
4. vasúti átjáróban és a vasúti átjáróhoz vezető úton a szélső vágánytengelytől számított 30 méteren belül, kivéve, ha a gyalogosforgalmat fényjelző készülék irányítja,
5. közvilágítás nélküli útszakaszon,
6. a vonatkozó szabványnak nem megfelelő közvilágítású útszakaszon,
7. autóbusz, trolibusz, szélső fekvésű villamos megállóhelyén, továbbá középfekvésű villamospálya járdasziget nélküli megállóhelyén és

• azok előtt 15 méteren belül,
• a megálló jármű végétől számított 5 méteren belül.

1. középfekvésű villamospálya útkereszteződés előtt levő járdaszigetes megállóhelyénél, a járdasziget útkereszteződéssel ellentétes végénél, ha az útkereszteződésnél a járdaszigetről gyalogos átvezetés van, vagy az ott levő kijelölt gyalogos-átkelőhely forgalma forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított. Kivétel a tilalom alól, ha a járdasziget végénél kijelölendő gyalogos-átkelőhelyet is forgalomirányító fényjelző készülék irányítja. Ezeken a helyeken a járdaszigeten a két kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a különszintű gyalogos átvezetés és a kijelölt gyalogos-átkelőhely között, valamint - szükség és lehetőség esetén - azonos hosszban a járdaszigethez közelebb eső járdán gyalogoskorláttal, vagy más hasonló berendezéssel a gyalogosok átkelését meg kell akadályozni,
2. útkereszteződésen kívül, ha az forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződéstől, vagy kijelölt gyalogos-átkelőhelytől számított 100 méteren belül van, kivéve, ha annak forgalmát - a mellette levővel összehangolt - forgalomirányító fényjelző készülék irányítja.
3. összehangolt forgalomirányítású  útkereszteződések  között,  kivéve,  ha  a  kijelölt

gyalogos-átkelőhely forgalmát fényjelző készülék irányítja,

1. lakott területen, ha a gyalogosnak 5 sávnál többet kellene kereszteznie jelzőlámpás forgalomirányítás, vagy közbenső biztonságos megállási lehetőség nélkül,
2. lakott területen kívül, ha a gyalogosnak 3-nál több sávot kell kereszteznie jelzőlámpás forgalomirányítás vagy közbenső biztonságos megállási lehetőség nélkül.
   • Gyalogos-átkelőhelyet ki kell jelölni

• a középfekvésű villamospálya járdaszigetes megállóhelyénél a járdasziget egyik (útkereszteződésnél levő járdasziget esetében az útkereszteződés felé eső) végénél, ha nincs különszintű gyalogos átvezetés,
• ahol a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket elhelyezték.
  • Lakott területen   kívül  gyalogos-átkelőhelyet  kijelölni  csak  rendkívüli   esetben

szabad.  A  kijelölt  gyalogos-átkelőhely  térségében  60  km/óra  sebességkorlátozást  és

jelzőtáblával, valamint záróvonallal is jelzett előzési tilalmat kell elrendelni, továbbá kötelező a „Gyalogosátkelés” veszélytjelző tábla (KRESZ 83. ábra) elhelyezése. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyre további útburkolati jelekkel (KRESZ 158/a és 158/b ábrák) is fel kell hívni a figyelmet.

23.9-23.12.

23.13.

• A kijelölt gyalogos-átkelőhely mindkét végéhez szilárd burkolatú járda vezessen, amely a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez a gyalogosok várakozására szolgáló szilárd burkolatú felülettel (gyalogos felállóhely)
• Az autóbusz (trolibusz) megállóhely szilárd burkolatú járda része (kiemelt szegélyes járdasziget) és az autóbusz (trolibusz) megközelítésére szolgáló kijelölt gyalogos- átkelőhely között szilárd burkolatú járda minden esetben
• A kijelölt gyalogos-átkelőhely térségében az út közvilágítása feleljen meg a vonatkozó szabvány szerinti megvilágítási előírásoknak. A gyalogos-átkelőhely térségét célszerű az út közvilágításától eltérő színű fénnyel megvilágítani.
• Gyalogos-átkelőhelyeket kijelölni csak a 23.14, 23.15 és 23.16 pontokban foglaltak teljesülése esetén
• Kijelölt gyalogos-átkelőhely végleges megszüntetésénél a kijelölt gyalogos- átkelőhely jelzéseit egyszerre kell eltávolítani, és ezzel egy időben a gyalogosok további átkelését gyalogoskorlát (vagy más hasonló berendezés) elhelyezésével meg kell akadályozni.
• A gyalogosok átkelésének megakadályozása érdekében gyalogoskorlátot, vagy más hasonló berendezést kell elhelyezni az olyan középfekvésű villamospálya járdaszigetes megállóhelyénél a járdaszigeten, illetőleg szükség és lehetőség szerint az ahhoz közelebb eső járdán, ahol

1. a járdaszigetről különszintű gyalogosátvezetés van a járdához, vagy
2. a járdasziget  és  a  hozzá  közelebb  eső  járda  között  az  úttestet  párhuzamos

közlekedésre kijelölték.

Nem kell korlátot elhelyezni a járdaszigeten, ha az elegendő szélességű ahhoz, hogy azon csúcsforgalmi időszakban se keletkezzék torlódás. Ilyen esetben azonban járdaszigethez legközelebb eső járdán a korlát elhelyezése - ha erre lehetőség van - kötelező.

• A 23.4, 23.14, 23.15 és 23.20 pontok alkalmazásakor a járdával egyenértékű a gyalogút, a gyalog- és kerékpárút, illetőleg más, kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáló létesítmény.

Továbbá:

1. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól
2. 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól
3. 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról
4. 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
5. 41/2003 (VI.20.) GKM rendelet 2. sz. függeléke